Egy elvetemült vámpírkölyök eszmefuttatásai

Újabb fura eset.

Ülünk az IKEA előtt, békésen a francot se zavarva ittuk a sörünket, erre jönnek a drága mélyen tisztelt biztosurak, h hát kéremszépen maguk mit csinálnak itt, személyit, lakcímkártyát, kenőpénzt..... Megy a kotrás, két lényecske rendes iratokat ad, szerénytelen személyem pedig egy stóc papírt nyom a kezébe. A sün néz, feje fölött a kérdőjel, h mi a shit van most nála...? Mondom, ezen is rajta van minden adatom, még több is, mint a személyin meg lakcímkártyán. Erre nekiáll kikérdezni a saját adataimból. Válaszolgatás, persze tökéletesen, ezt buktad, faszikám - gondolom magamban. De azért megy a kötekedés, h nekem miért nincs rendes személyim, Pylu-nak miért nincs bejelentett lakcíme, és különbenis.... blööööööwhhh... A helyzet a következő: miért minket baszogatnak, mikor a diszkósok pár méterrel arrébb szintén piálnak. Jaaaah, hogy 2 nemzeti szocialista és egy goth szúrja a kicsiny szemüket? Nah, ezt hívják diszkriminációnak. Cö-cö-cö. *a fejét csóválja*

Meg kiderült, veszélyesen élek. Kísérem ki párom a vasútállomásra, rágyújtok... ez mind oké, de PÁR MÉTERRE A GÁZVEZETÉKTŐL, AMIT ÉPP JAVÍTANAK. Csak akkor figyeltem fel errre, mikor megéreztem az erős gázszagot. Hoppá. Ez nem lett volna szép halál.

Végre eljutottam arra pontra, h hozzákezdjek ehhez a franchoz. Na lámcsak lám. Hehe. Rettegjetek.

Tegnap megtörtént a nagy csoda, drága párom hazajött egy kisidőre. Ilyen is van. Először nem mert feljönni, ezért egy közös baráosnénkon keresztül sms-t küldött, h menjek ki hozzá az állomásra. Baromijó. Bakancs, sál felkap, rohanok ki a vonathoz. Ez meg ottáll, mint egy rakás szerencséltenség. Meg kell zabálni.... Aztán nem maradt sokáig, mer ő aztán nem fog anyáékkal beszélni, merhát húhaaaa. Jhájjj. ebben a családban csak nekem van bőr a pofámon mindenhez?

Tegnapelőtt megugyebár felmentem a temetőbe írkálni meg filózni. Épp állok a konénernek dőlve, és bámulom a nagy semmit, hátha homlokon csókol a múzsa, erre jön egy marék cigány, és hangosan gajdolva mennek kapargatni a döglött tesó sírját. Aztán beléjük fagy a szó, mikor észrevesznek engem. Néznek, mintha nem láttak volna még goth-ot. Egy ideig farkasszemet nézünk, mikor kezdett szikrázni a levegő, gondoltam magamban, h nah, Sakuya fiam, itt most vagy verekedsz, vagy megtépázzák csodás fekete tollaid, mikor a cigányok észrevették a tappancsomon nem túl kedvelt szájsebészüket és csontkovácsukat a 14soros Shellys-em személyében. A fejükben kb. ezen a ponton dőlt ez a csata. Mégse kötekedünk goth-tal, hiába néz ki úgy, mint egy kriptaszökevény. Még milyen szerencse, h nem tudták, h épp akkor rövidek voltak a karmaim, tehát a szokásos védekezési stílusomnak annyi....

Asszem nem írok ma már többet, de nemsokára új idegbeteg billentűmasztitásra számíthattok. Különösen, h végetért a lakásfogságom. Szerdán indul a pesti parasztok leoltása. BWA-HA-HAAAAAAAAAAAA!!!! *sátáni kacaj*